A turbina-generátor rezgésének hirtelen növekedését a gép üzemi határértékeihez viszonyítva kell értékelni; önmagában nem jelent diagnózist. A kiegyensúlyozatlanság, a beállítás változása, a csapágyproblémák és a súrlódás hasonló tüneteket okozhatnak. Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy a változás valós-e, hol a legerősebb, és hogyan alakul a fordulatszám, a terhelés és a hőmérséklet függvényében.
Ha a rezgés meghaladja a riasztási vagy leállítási határértéket, gyorsan emelkedik, vagy rendellenes csapágyhőmérséklettel, olajnyomással vagy szokatlan zajjal jár együtt, kövesse a telephely üzemeltetési és leállítási eljárásait, valamint a berendezés gyártójának utasításait. Ne iktassa ki a védelmi eszközöket, és ne üzemeltesse tovább a gépet kizárólag diagnosztikai adatok gyűjtése céljából.
Hasonlítsa össze az érintett mérési csatorna értékeit a korábbi adatokkal, hasonló fordulatszám, terhelés és hőállapot mellett. Jegyezze fel a változás időpontját és minden azt megelőző eseményt, például az újraindítást, a karbantartási beavatkozást, a terhelésváltozást vagy a kenési rendellenességet. A több hét alatt fokozatosan emelkedő érték más vizsgálatot igényel, mint a leállítást közvetlenül követő hirtelen változás.
Ellenőrizze, hogy a mérés közelítéses szondával mért, tengelyhez viszonyított rezgésre vagy csapágyház-érzékelővel mért házrezgésre vonatkozik-e. A két mérés eltérő mozgást ír le, ezért nem szabad őket felcserélhetőként összehasonlítani. Ellenőrizze továbbá a mértékegységet, hogy az érték csúcsérték, csúcstól csúcsig terjedő érték vagy RMS-e, a frekvenciatartományt és az érzékelő helyét.
A hibás szonda, a laza rögzítés, a sérült kábel vagy a műszer helytelen konfigurációja géphibát utánozhat. Ha rendelkezésre állnak redundáns csatornák, hasonlítsa össze azokat, és jóváhagyott eljárások szerint ellenőrizze a műszerrendszert. Az, hogy egy másik csatornán stabil az érték, önmagában nem érvényteleníti a riasztást: egy helyi hiba az egyik csapágyat vagy irányt jobban érintheti, mint a többit. Az elektromos ellenőrzéseket és a forgó berendezések közelében végzett munkát a telephely biztonsági eljárásai szerint kell elvégezni.
Az összrezgésvédelemhez és a trendkövetéshez hasznos, de a frekvenciaspektrum és a fázisadatok pontosabban segíthetik a vizsgálatot. Mérjen az érintett csapágynál, valamint a szomszédos turbina- és generátorcsapágyaknál, lehetőség szerint azonos mérési beállításokkal. A fázis és a futási fordulatszám összehasonlításához megbízható fordulatszám-referencia szükséges.
Ezek a jelenségek egyidejűleg is fennállhatnak. Például a forgórész 1× rezgése megnövekedhet azért, mert egy csapágy állapotváltozása módosította a dinamikus választ, noha a forgórész fizikai kiegyensúlyozottsága nem változott. Ha az ok azonosítása nélkül csak a látszólagos tünetet szüntetik meg, az alapul szolgáló hiba továbbra is fennmaradhat.
Ha ilyen adatok már rendelkezésre állnak, vagy jóváhagyott eljárás szerint biztonságosan felvehetők, ábrázolja a rezgést a fordulatszám függvényében egy engedélyezett felfutás vagy kifutás során. A kritikus fordulatszám közelében jelentkező csúcs várható lehet annak átlépésekor, de az amplitúdóját, a fázisváltozást és a lecsengést az üzembe helyezési vagy korábbi futási adatokkal kell összevetni. Vizsgálat céljából ne tartsa a gépet kritikus fordulatszámon, kivéve, ha a gyártói eljárás ezt kifejezetten engedélyezi.
Állandó fordulatszám mellett hasonlítsa össze a rezgést különböző terheléseknél és hőmérsékleteknél. A terheléssel együtt változó rezgés hátterében hőtágulás, gőzüzemi körülmények, a generátorra ható erők vagy a tartószerkezet változása is állhat, nem csupán a forgórész kiegyensúlyozatlansága. A bemelegítés vagy leállítás után jelentkező változás szintén hődeformációra vagy hézagproblémára utalhat. Rögzítse az események sorrendjét: más következtetésre vezethet, ha a rezgés a hőmérséklet-változás előtt emelkedik, mint ha utána.
Ha a rezgés a gőzbevezetési, elvételi vagy kipufogási feltételek változásával együtt jelentkezik, a gőzüzemi körülményeket is vizsgálja meg. Elvételes vagy ellennyomású elrendezésben üzemelő gőzturbina esetén a technológiai igény változása módosíthatja a hő- és mechanikai terhelést. Mielőtt a változást forgórészhibának tulajdonítaná, hasonlítsa össze a szelepállásokat, nyomásokat és hőmérsékleteket a gép szokásos viselkedésével.
Tekintse át a csapágyfém hőmérsékletét, az olaj belépőnyomását és -hőmérsékletét, az olajáramlásra vonatkozó jelzéseket, valamint a szűrővel vagy az olajrendszerrel kapcsolatos legutóbbi riasztásokat. Hasonlítsa össze a csapágyak értékeit egymással és az azonos üzemi állapotra vonatkozó előzményekkel. Az olajszennyeződés, a korlátozott olajellátás vagy a nem megfelelő hőmérséklet hatással lehet az olajfilmre és a csapágy állapotára, de egy olajriasztás önmagában nem állapítja meg a csapágykárosodás mértékét.
Leállításkor a gyártó utasításainak megfelelően vizsgálja meg a csapágyalkatrészeket és a hézagokat. Dokumentálja a kopásképet, és tisztítás vagy alkatrészcsere előtt őrizze meg a vonatkozó vizsgálati eredményeket. A telephely mintavételi és elemzési eljárásai szerint ellenőrizze az olajat és a szűrőket szennyeződésre utaló jelek szempontjából; a részecskevizsgálat eredményeit a csapágyra és az olajrendszerre vonatkozó megfigyelésekkel együtt kell értelmezni.
A forgó alkatrészek mellett a tartórendszert is vizsgálja meg. A laza leszorítók, a sérült kiöntőhabarcs, az alapzat repedései vagy a túlzott erőket kifejtő csővezetékek megváltoztathatják a csapágyak beállítását vagy merevségét. Hasonlítsa össze a házrezgést a tengelyhez viszonyított értékekkel: a házmozgás jelentős változása a tartószerkezetre irányíthatja a figyelmet, míg a tengelymozgást a csapágyhézagok és a szonda helyzetének figyelembevételével kell értékelni. Egyik mérés sem állapítja meg önmagában a teljes forgógép-sor állapotát.
Ne ütemezzen helyszíni kiegyensúlyozást kizárólag azért, mert a rezgés nagy a futási fordulatszám 1× komponensénél. A kiegyensúlyozó súlyok módosítása előtt ellenőrizze a mérést, tekintse át a fázisstabilitást, és vizsgálja meg, történt-e közelmúltban változás a beállításban, a csapágyakban, a forgórész állapotában vagy az üzemi körülményekben. A hő okozta átmeneti tengelygörbülettel vagy laza támasztékkal érintett forgórész kiegyensúlyozása egy adott üzemi állapotban elfedheti a problémát, más körülmények között viszont ronthatja a működést. Kiegyensúlyozást és tengelykapcsoló-munkát kizárólag jóváhagyott eljárások szerint, megfelelő képesítéssel rendelkező személyzet végezhet.
Tengelybeállítási hiba gyanúja esetén hasonlítsa össze a tengelykapcsoló szétszerelés előtti mérési adatait az előírt beállítási célértékekkel, majd a beállítás módosítása előtt vizsgálja meg a támasztékokat, a csővezetékek által kifejtett erőket és a hőtágulásra vonatkozó feltételezéseket. Lazaság vagy csapágykárosodás gyanúja esetén a javítás terjedelmét a vizsgálati eredmények alapján kell meghatározni; a hozzáférhető csavarok utánhúzása a kötés vagy az alapzat állapotának ellenőrzése nélkül nem feltétlenül állítja helyre az eredeti tartómerevséget.
A korrekciós munkák után őrizze meg a szétszerelés előtti és az összeszerelés utáni mérési adatokat, a javítás részleteit és az üzemi körülményeket. A jóváhagyott üzembe helyezés során hasonlítsa össze a rezgés amplitúdóját, spektrumát és fázisát a javítás előtti feljegyzésekkel. Az összérték csökkenése biztató, de az eredmény meggyőzőbb, ha az érintett frekvenciakomponens, valamint a kapcsolódó hőmérsékleti vagy üzemi tünetek is visszatérnek a megállapított alapérték közelébe.
Keresés innen
Hagyjon üzenetet