A MW-ban megadott névleges teljesítmény önmagában nem elegendő egy turbógenerátor értékeléséhez. A MW a hatásos villamos teljesítményt írja le, míg az MVA a látszólagos teljesítményt, vagyis a hatásos és meddő teljesítmény kombinációját jelzi, amelyet a generátornak biztosítania kell. A kettőt a teljesítménytényező kapcsolja össze. Egy megfelelő MW-kapacitású gép is elérheti az elektromos határértékét, ha a szükséges meddő teljesítmény túl nagy.
Szimmetrikus, háromfázisú rendszerben, szinuszos körülmények között az alapvető összefüggés: MW = MVA × teljesítménytényező. Ez az egyenlet hasznos kiindulópont, de nem helyettesíti a generátor képességgörbéjét, illetve a névleges teljesítményhez tartozó üzemi feltételeket.
A megawatt (MW) a hatásos teljesítményt méri: ez a villamos kimenő teljesítmény képes hasznos munkát végezni, például motorokat hajtani vagy más fogyasztókat ellátni. A turbina mechanikai teljesítményt ad át a generátornak, ezért a tartós MW-kimenő teljesítmény a turbina rendelkezésre álló tengelyteljesítményétől, valamint a generátor elektromos és hőterhelési korlátaitól egyaránt függ.
A megavolt-amper (MVA) a látszólagos teljesítményt méri. Adott kapocsfeszültség mellett közvetlen kapcsolatban áll az állórész áramával. Mivel az áram hőt termel a generátor tekercselésében, az MVA-névleges érték meghatározó annak megítélésében, hogy a gép képes-e folyamatosan elviselni egy meghatározott villamos terhelést.
A teljesítménytényező (PF) a hatásos és a látszólagos teljesítmény aránya. A feszültség és az áram közötti kapcsolatot is jelzi. Egységnyi teljesítménytényezőnél az MW és az MVA számszerűen megegyezik. Egységnél kisebb teljesítménytényező esetén adott MW-kimenő teljesítményhez nagyobb MVA szükséges, mivel meddő teljesítmény is áramlik.
A MVAr-ban kifejezett meddő teljesítmény támogatja az elektromos és mágneses mezőket, és hatással van a rendszerfeszültségre. Az induktív terhelések jellemzően meddő teljesítményt igényelnek; a generátorok és más berendezések üzemi határaikon belül képesek azt szolgáltatni vagy felvenni. Ezért a teljesítménytényezőt a meddőteljesítmény-áramlás irányával együtt kell figyelembe venni, nem csupán egy előjel nélküli számként, amely nem jelzi, hogy az érték késleltetett vagy siető.
Vegyünk példaként egy 100 MVA névleges teljesítményű, 0,8-as teljesítménytényezőjű generátort. A megadott névleges üzemi ponton a hatásos kimenő teljesítménye 80 MW. A hozzá tartozó meddő teljesítmény 60 MVAr, az alábbi összefüggés alapján:
MVA² = MW² + MVAr²
80 MW és egységnyi teljesítménytényező mellett a látszólagos teljesítmény 80 MVA lenne. Ez nem jelenti automatikusan, hogy a gép 100 MW előállítására képes: előfordulhat, hogy a turbina nem biztosít elegendő tengelyteljesítményt, illetve a generátor képességgörbéje vagy más berendezések korlátai korlátozhatják az üzemet. Az adattáblán feltüntetett névleges érték egy meghatározott üzemi pontot ír le, nem pedig engedélyt arra, hogy egy egyszerű MVA-körön belül bármilyen kombinációt alkalmazzanak.
A fordított számítás is hasznos. Egy 0,8-as teljesítménytényező mellett 80 MW-ot igénylő terhelés 100 MVA-nak felel meg. Ha ugyanezt a hatásos teljesítményt 0,9-es teljesítménytényező mellett kell biztosítani, a látszólagos teljesítmény körülbelül 89 MVA-ra csökken. A teljesítménytényező javítása csökkentheti a terheléshez szükséges áramot, de a kompenzáló berendezéseket a villamos rendszer részeként kell értékelni; ezek nem növelik a turbina mechanikai kimenő teljesítményét.
A generátor képességgörbéje meghatározott feltételek mellett mutatja a hatásos és a meddő teljesítmény megengedett kombinációit. Különösen hasznos, ha a gépnek támogatnia kell a hálózati feszültséget, vagy változó ipari terheléssel kell üzemelnie. A görbe olyan határértékeket jelöl ki, amelyeket egyetlen, adattáblán szereplő teljesítménytényező nem tud leírni.
Késleltetett teljesítménytényező esetén a meddő teljesítmény szolgáltatása általában növeli a gerjesztést, és a forgórész mezőtekercselése elérheti a hőterhelési határát. Siető teljesítménytényező esetén a meddő teljesítmény felvétele alulgerjesztési korlátokba ütközhet, ideértve a generátor végrészeinek melegedését és a stabilitási szempontokat. Az állórész árama további korlátot jelent, míg a turbina és más hajtógép-korlátok a hatásos teljesítményt szabják meg.
A megengedett üzemi tartományt a kapocsfeszültség, a hűtési feltételek, valamint a gerjesztő- és védelmi rendszerek beállításai is befolyásolhatják. Az egyszerűsített MVA-számítás alapján megfelelőnek tűnő üzemi pontot ellenőrizni kell az alkalmazandó képességgörbe és a szabályozási korlátok alapján.
Két ajánlat ugyanazt az MW-értéket adhatja meg, miközben a ténylegesen felhasználható teljesítmény eltérő. A generátor kapcsain mérhető kimenő teljesítmény nem tartalmazza a későbbi veszteségeket és az erőmű saját segédüzemi fogyasztását. Az erőmű csatlakozási pontján hálózatba táplált nettó teljesítmény kisebb, miután levonták az erőművi segédüzemi fogyasztást, valamint a releváns transzformátor- és villamos veszteségeket.
Az érdemi összehasonlításhoz azonosítsa a mérési pontot, és állapítsa meg, hogy az érték a generátor bruttó kimenő teljesítményét vagy a hálózatba táplált nettó teljesítményt jelenti-e. Azt is ellenőrizze, hogy az MVA- és teljesítménytényező-követelmények a generátor kapcsaira vagy a hálózati csatlakozási pontra vonatkoznak-e. A transzformátorok, kábelek és segédüzemi fogyasztók az egyes pontokon mérhető hatásos és meddő teljesítményt egyaránt befolyásolják.
Az elektromos motorokkal hajtott berendezéseknél fontos lehet ez a különbségtétel. Például egy elektromos hajtású iszap szivattyú növeli az erőmű villamos terhelését; a motor és a hajtás jellemzői, az üzemi ciklus és az indítás módja határozza meg, hogyan kell ezt a terhelést figyelembe venni az értékelés során. Egy dízelmotorral hajtott egység nem ró ugyanilyen motoros terhelést a generátorra.
A turbógenerátor névleges teljesítménye meghatározott üzemi feltételekhez kötött. Gázturbina esetén a környezeti feltételek és a telepítési hely tengerszint feletti magassága befolyásolják a munkaközeg tömegáramát és a hajtógép teljesítményét. Gőzturbina esetén a rendelkezésre álló gőz állapota és a kilépő gőz nyomása hat a tengelyteljesítményre. E feltételek változása csökkentheti a rendelkezésre álló MW-t akkor is, ha maga a generátor az elektromos névleges értékén belül marad.
A generátor hűtése külön szempont. A hűtőközeg hőmérséklete, áramlása és a megadott hűtési mód befolyásolja, hogy a gép mennyi hőt képes elvezetni. A névleges teljesítményhez tartozó feltételeket meghaladó üzemi körülmények csökkentett kimenő teljesítményt vagy eltérő üzemi határértéket tehetnek szükségessé.
Az üzemidő is számít. A folyamatos névleges teljesítmény, a rövid idejű túlterhelés és a tranziens válasz nem felcserélhető fogalmak. A szükséges üzemet a gyártó által megadott időtartam és feltételek alapján értékelje, ne feltételezze, hogy az átmeneti teljesítőképesség normál üzemben is fenntartható.
Ne csupán a csúcsteljesítmény-igényből induljon ki, hanem az elektromos rendszer által megkövetelt üzemi tartományból. Határozza meg a releváns csatlakozási ponton szükséges hatásos és meddő teljesítményt a normál üzemi körülmények teljes tartományában, beleértve a kis terhelésű és nagy meddőteljesítmény-igényű eseteket is. Ezután vesse össze ezeket az üzemi pontokat a generátor képességgörbéjével, figyelembe véve a generátor és az adott pont közötti villamos berendezéseket.
A műszaki felülvizsgálat során az alábbiakat érdemes meghatározni:
Az IEC és az IEEE generátorszabványai keretet biztosítanak a névleges értékek és a vizsgálatok meghatározásához, de önmagában a szabványra való hivatkozás nem határozza meg az adott projekthez szükséges üzemi pontot. A specifikációban meg kell nevezni az alkalmazandó szabványt, és egyértelműen rögzíteni kell az értékelés alapjául szolgáló üzemmódot, mérési pontot és helyszíni feltételeket.
A SINO-QNP turbógépekre kiterjedő integrált megoldásainak részeként turbinákat és generátorokat szállít. Egy berendezéscsomag felülvizsgálatakor a gyakorlati cél az, hogy a turbina rendelkezésre álló tengelyteljesítménye, a generátor képességgörbéje, valamint az elektromos rendszer MW- és MVAr-igénye azonos üzemi feltételek mellett legyen összhangban.
Keresés innen
Hagyjon üzenetet