Egy turbógenerátor méretezése többet jelent annál, mint hogy a névleges teljesítményét összevetjük az üzem villamos terhelésével. A gőzparaméterek, a tömegáram, a kipufogónyomás és az üzemi változékonyság együttesen határozzák meg, hogy az egység mennyi energiát képes hatékonyan előállítani.
A megfelelő kiválasztás alapja a gőz- és villamos terhelési adatok egyidejű vizsgálata, majd a lehetséges egységek értékelése normál, minimális és csúcsterhelési üzemi esetekben. Önmagában az adattáblán feltüntetett teljesítmény nem elegendő annak megállapításához, hogy a projekt megvalósítható-e.
Készítsen óránkénti vagy reprezentatív üzemi profilt, amely a villamosenergia-igényt a gőz rendelkezésre állásával együtt mutatja be. Különítse el a folyamatos terheléseket az időszakosan működő berendezésektől, a szezonális változásoktól, a tervezett leállásoktól és a várható jövőbeni bővítésektől.
Határozza meg, hogy a generátornak állandó alapterhelést kell-e biztosítania, követnie kell-e az üzem igényét, vagy a hálózattal párhuzamosan kell-e működnie. Az egyes üzemmódok eltérő megengedett leszabályozási tartományt és szabályozási követelményeket jelentenek.
A gőz térfogatáramát, nyomását és hőmérsékletét a tervezett turbina belépőcsonkjánál rögzítse, ne csupán a kazán kilépőcsonkjánál. A csővezeték nyomásveszteségei, a szabályozószelepek és a gőzt használó egyéb fogyasztók csökkenthetik a turbina számára rendelkezésre álló paramétereket.
Egymással egyidejű értékeket használjon ahelyett, hogy különböző üzemidőszakok maximális gőzáramát a maximális villamosenergia-igénnyel párosítaná. Az egymással nem egyidejű csúcsokra alapozott kiválasztás túlbecsülheti a teljesítményt és a berendezés kihasználtságát is.
A turbina teljesítményének előzetes becslése a gőz tömegáramától, valamint a belépő- és kilépőállapot közötti hasznos entalpiacsökkenéstől függ. A szükséges tulajdonságok meghatározásához gőztáblázatok vagy validált termodinamikai szoftver használható.
Első közelítésként szorozza meg a kg/s-ban megadott tömegáramot a kJ/kg-ban megadott izentrópikus entalpiacsökkenéssel. Az eredmény a turbina ideális teljesítménye kilowattban.
Ezután vegye figyelembe a turbina izentrópikus hatásfokát és a generátor hatásfokát, szükség esetén külön számolva a mechanikai és a hajtóműves veszteségekkel. Az így kapott becslés a bruttó villamos teljesítmény, nem feltétlenül az üzem számára rendelkezésre álló teljesítmény.
Például legyen a gőzáram 20 kg/s, az izentrópikus entalpiacsökkenés pedig 400 kJ/kg. 80%-os turbina-hatásfokkal és 97%-os generátor-hatásfokkal a becsült bruttó teljesítmény körülbelül 6,208 kW.
Ez a példa nem számol a hajtóműves veszteségekkel, és feltételezi, hogy a megadott gőzáram elvétel nélkül halad át a turbinán. A tényleges teljesítmény a kiválasztott kialakítástól, az üzemi körülményektől és a gyártó korrekcióitól függ.
A nettó teljesítmény becsléséhez vonja le a segédberendezések villamosenergia-fogyasztását, beleértve az adott esetben alkalmazott szivattyúkat, hűtőberendezéseket, kenőrendszereket és vezérléseket. Ne vonjon le olyan terheléseket, amelyek már szerepelnek a szállító nettó teljesítményadatában.
Az ellennyomásos turbina a downstream technológiai folyamathoz megfelelő nyomáson bocsátja ki a gőzt. Teljesítményét a belépő gőz paraméterei és a folyamat által megkövetelt nyomás egyaránt befolyásolja.
Ez az elrendezés hatékonyan hasznosíthatja a gőz energiáját, ha a technológiai hőigény állandó. A villamosenergia-termelés azonban csökkenhet, ha a folyamat kevesebb gőzt igényel, még akkor is, ha a villamosenergia-igény magas marad.
A kondenzációs turbina alacsonyabb kilépőnyomásra expandálja a gőzt, így azonos belépő gőzáram mellett több villamos energiát termelhet. Kondenzátorra, hűtőkapacitásra és kondenzátumkezelésre is szükség van hozzá.
Az elvételes vagy elvételes-kondenzációs elrendezések közbenső nyomású gőzfogyasztókat láthatnak el, miközben villamos energiát termelnek. Ellenőrizni kell üzemi tartományukat, mivel az elvételi gőzáram, a kilépő gőzáram és a villamos teljesítmény kölcsönösen összefügg.
Értékelje a kilépőnyomást reális hűtési és technológiai körülmények mellett. A magasabb kondenzátornyomás vagy a megnövekedett ellennyomás csökkenti a rendelkezésre álló entalpiacsökkenést, és számottevően mérsékelheti a generátor teljesítményét.
A legnagyobb névleges teljesítményű turbógenerátor nem feltétlenül a legjobb választás üzemeltetési szempontból. Hasonlítsa össze az egyes jelöltek hatásfokát és gőzfogyasztási görbéit a különböző terhelési tartományokban várható éves üzemórákkal.
Kérjen adatokat a szállítóktól a minimális stabil terhelésről, a minimális gőzáramról, az indítási követelményekről, a terhelésváltoztatás sebességéről és a megengedett üzemi kombinációkról. Ellenőrizze, hogy az egység képes-e követni a várható változásokat túlzott kapcsolási ciklusok nélkül.
A túlméretezés bővítési kapacitást biztosíthat, de növelheti a beruházási költséget, és normál üzemben csökkentheti a hatásfokot. Az alulméretezés csúcsterheléskor hálózati villamosenergia-vásárlást, technológiai korlátozásokat vagy további berendezéseket tehet szükségessé.
Jelentős igényingadozás esetén hasonlítsa össze az egy nagyobb és a több kisebb egység alkalmazását. Több egység javíthatja a rendelkezésre állást és a részterheléses működést, ugyanakkor növelheti a vezérlési, karbantartási és telepítési költségeket.
Adott esetben ellenőrizze a kilépő gőz minőségét is. A turbinafokozatokban fellépő túlzott nedvesség befolyásolhatja a lapátok élettartamát, ezért a gyártóknak meg kell erősíteniük, hogy a feltételek a javasolt üzemi tartomány egészében megfelelőek.
A kilowattban megadott villamosenergia-igényt a megadott teljesítménytényező alapján váltsa át kilovoltamperben megadott generátorteljesítményre. Például 0,8-as teljesítménytényező mellett 6,000 kW 7,500 kVA-nak felel meg.
Ellenőrizze a feszültséget, a frekvenciát, a teljesítménytényező-tartományt, a szigetelést, a hűtést és a telephelyre vonatkozó feltételeket. A környezeti hőmérséklet és a tengerszint feletti magasság befolyásolhatja a névleges értékeket, ezért a berendezéseket a tényleges telepítési körülményekre vonatkozóan hasonlítsa össze.
A nagy motorok indítása feszültségesést és meddőteljesítmény-igényt okozhat, amit egy állandósult állapotra vonatkozó kilowatt-számítás nem mutat ki. Jelentős fogyasztók esetén kérjen indítási és tranziens vizsgálatot, különösen szigetüzemben.
Hálózatra kapcsolt projekteknél tekintse át a szinkronizálási, védelmi és zárlati követelményeket, valamint a hálózati csatlakozás feltételeit. Szigetüzemben ellenőrizze a frekvenciaszabályozást, a feszültségszabályozást, a terhelésledobás kezelését és a zavarok utáni helyreállást.
Azoknál a projekteknél, ahol fúróberendezéseket is előírnak, aIszapszivattyú-választék az API szabvány szerint tervezett és gyártott, dízelmotoros és villamosmotoros modelleket tartalmaz. Adott esetben a villamosmotorok terhelését is vegye figyelembe a telephelyi igényprofilban.
Minden szállító számára ugyanazokat a gőzparamétereket, terhelési eseteket, hűtési feltételezéseket és telephelyi körülményeket adja meg. Kérjen garantált bruttó és nettó teljesítményadatokat, gőzfogyasztást és teljesítményadatokat a meghatározott üzemi pontokra.
Tisztázza a garanciák határait és tűréseit: határozza meg a beszámított segédberendezéseket, a mérési helyeket, a generátor teljesítménytényezőjét és a korrekciós eljárásokat. A névleges teljesítmény kevésbé hasznos, mint egy összehasonlítható és ellenőrizhető teljesítményvállalás.
Értékelje az éves energiatermelést és az üzemeltetési költségeket a terhelési profil egészére, beleértve a tüzelőanyagot, a hűtést, a karbantartást és az esetleges hálózati villamosenergia-vásárlást. Az élettartamköltségek összehasonlításakor vegye figyelembe az állásidőt és a pótalkatrészek elérhetőségét is.
A SINO-QNP gőzturbinákat és generátorokat, valamint tervezési, gyártási, EPC- és pótalkatrész-ellátási szolgáltatásokat kínál. A műszaki értékelés ezekre a lehetőségekre támaszkodva integrált berendezés- és projektterjedelem kialakítását teheti lehetővé.
A megalapozott kiválasztás összekapcsolja az egyidejű gőzellátást a villamosenergia-igénnyel, a kilépési követelményekkel és a reális részterheléses üzemmel. Az előzetes becslést a szállítók teljesítménygörbéivel és a villamos rendszer vizsgálataival kell ellenőrizni.
A megfelelő egység az, amely teljesíti az előírt üzemi eseteket, és a teljes életciklusra nézve a legnagyobb értéket nyújtja, nem pedig feltétlenül az, amelyiknek a legnagyobb az adattáblán feltüntetett teljesítménye. A berendezés és a garanciák véglegesítése előtt dokumentálja a feltételezéseket.
Keresés innen
Hagyjon üzenetet